2013. november 21., csütörtök

10. It feels right when it's wrong

Ennyit arról, hogy hetente próbálok részt hozni... Nagyon sajnálom. Nem hittem volna, hogy ennyire elfoglalt leszek ebben az évben. :$
DE itt is a rész! :)


Hihetetlenül fájt a fejem, mikor felébredtem. A szemeim is alig bírtam kinyitni az ablakon beszűrődő fény miatt. Mikor már sikerült hozzászokni a világossághoz, megnéztem, hogy Justin még mindig az ágyban van-e.
Egy részem remélte, hogy csak egy álom volt az egész. Mekkora bajom lehet abból, ha egy olyan emberrel lennék, mint ő? Egyáltalán nem ismerem, és ez kiakaszt. Nem tudom, hogy milyen ember igazán. Én pedig egy olyan pasiba kezdek beleszeretni, akiről alig tudok valamit.
Ott feküdt az ágy másik végén. A takaró a derekáig le volt tolva, és nyugodtan aludt. Nem úgy tűnt, mint aki hamarosan elhagyja álomországot. A mellkasa egyenesen süllyedt és emelkedett, ahogy a levegőt vette. Nem volt szívem felkelteni, így hát halkan kimásztam mellőle, és lementem a konyhába. Zeusz azonnal mellém szegődött, és követtett a helységig. Olyan, mint valami testőr. Folyamatosan az ember nyomában van.
Töltöttem magamnak egy kis narancslevet és leültem a pulthoz. A ház a szokottnál is csendesebb volt, pedig mikor ránéztem az órára, már délután hármat mutatott.
Az unalmas perceimet azzal töltöttem, hogy Zeusz fejét simogattam, ami a combomon pihent.
Olyan negyed órával később Justin társult hozzám egy hatalmas bögre kávéval.
- Mit csinálsz jövő héten?- kérdezte, miközben én Zeusz-t folyamatosan simogattam.
- Táborba kéne menjek, de semmi kedvem sincs hozzá.
- Milyen tábor?
- Az iskola szervezi a felsőbb éveseknek.
- Jó bulinak hangzik.
- Már akinek...- húztam el a számat.
- Itt lóghatsz, ha nem akarsz elmenni.
- Csak feltartanálak titeket.
- Nem fogsz.
- A többiek nem örülnének.
- Minek nem örülnénk?- kérdezte Ben, aki akkor lépett be a konyhába.
- Hogy itt legyek nálatok három hétig.
- Király lenne- mosolygott rám őszintén Benjamin.
- Pillanat- szólalt meg a harmadik személy, akinek a mobilja hangosan csengett.
- Biztos nem probléma?- kérdeztem, mikor Justin már kiment a konyhából.
- Ha az lenne, nem ajánlotta volna föl.
Miután Justin visszajött megreggeliztünk, vagyis inkább csak a srácok ettek. Na meg Zeusz is kapott egy kis nassolni valót.
-Szóval... Mi a mai terv?- kérdezte Ben, mikor már a nappaliban ültünk hárman (és Zeusz).
- Filmezzünk- mondta Justin, és elindult a DVD-k felé.
Valami vígjátékot tett be, amin eleinte nagyon jól szórakoztunk, de utána unalmassá vált, és elaludtam Justinnak dőlve. Miért ilyen kényelmes?!
Mostanában folyamatosan rám tör az álomkór... Pedig alapjáraton elég nekem az éjszakai alvás is. Mondjuk most hajnalig buliztunk, de az csak részlet kérdés.
Félálomban éreztem, hogy valaki felfelé cipel a lépcsőn, majd betesz a puha ágyba.
- Haza kell menjek- aggódtam.
- Nyugi. Beszéltem Ellissel, hogy falazzon neked.
- Köszönöm- súgtam halkan, majd újra mély álomba zuhantam.

Hangos csattanásra ébredtem. Körül néztem, de Justin nem volt mellettem. Miért is lett volna ott?! Egyre jobban azt érzem, hogy kezdek kötődni hozzá. Talán a tegnap este óta történt csók miatt.
Felkapcsoltam az éjjeliszekrényen elhelyezkedő lámpát. A fény hatására azonnal behunytam a szemem, majd mikor már hozzá szoktam, kinyitottam azt.
Körülnéztem. Az ágy másik végében egy ruhakupacot és egy levelet véltem felfedezni.
Átmásztam oda, majd a kezembe vettem a kis papírfecnit.
"Tettem ki neked pár váltóruhát. A srácokkal elmentünk bulizni. Vigyázz magadra. Ben."
Az órára néztem, ami hajnali hármat mutatott. Lehetséges, hogy most értek haza a mulatozó férfiak.
Odaosontam az ajtóhoz, és résnyire kinyitottam azt. Éppen egy azt hiszem Hugo nevű tag próbált feljutni a lépcsőn. Elég nehézkesen ment neki a dolog.
Visszamentem, felvettem az ágy széléről pár ruhát, és elindultam Justin szobája felé. Szerencsére Jeff megtalálta a szoba kulcsát a kocsijában, így nem kellett Justinnak feltörnie a zárat.
Bekopogtam az ajtaján, és pár másodperc múlva ki is nyitotta nekem azt. Egy szál farmerben állt előttem.
- Fürödhetek nálad?- kérdeztem halkan és bizonytalanul. Sosem szerettem az olyan mosakodásra alkalmas helyeket, ahová sok ember tért be már előttem. És meg voltam győződve arról, hogy Justin fürdőszobája kevesebb embert látott, mint a folyosón lévő.
- Persze- mondta, és félreállt az ajtóból, hogy be tudjak menni.- Törölközőt találsz a szekrény alsó polcán.
- Köszi. Milyen volt a buli?- vetettem fel a témát, miután bezárta az ajtót.
- Jó, bár a felére nem emlékszem- vakarta meg a tarkóját zavartan. Elég lassan beszélt, szóval leszűrtem, hogy nincs a helyzet magaslatán. Az a fránya alkohol...
- Gyorsan lefürdöm, és nem zavarlak.
- Te sosem zavarsz!- mondta, de próbáltam úgy tenni, mintha meg sem hallottam volna.
Bementem a fürdőbe.
Tíz perc alatt sikerült elkészülnöm. Elég kényelmesek voltak a ruhák, amiket kölcsönbe kaptam. Egy melegítőalsót és egy túlméretezett pólót használtam. Igaz a gatya majdnem leesett rólam. Jól meg kellett húzni a madzagot a derekamnál, hogy a helyén maradjon. Na meg kaptam egy-két új férfi alsóneműt is. Gondolom mivel nincsen női egyed a házban. Érdekes is lenne, ha női fehérneműt adtak volna a kezembe...
Mindig is szerettem azokat a ruhákat, amik nagyobbak rám, és kényelmesen elférek benne.
Mikor végeztem, kinyitottam a fürdő ajtaját, és Justin szobáján keresztül elindultam, hogy visszamenjek a vendégszobába. Justin akkor nyitott be, mikor a kilincsre tettem volna a kezem. Egy szál törölköző volt csak a derekára kötve.
- Már megyek is- mondtam, majd próbáltam kimenni mellette.
- Ne siess- mondta egészen közel hajolva hozzám.
- Nem szeretnélek zavarni- szólaltam meg, miután nyeltem egy nagyot. Nem akartam feltűnően nézni az izmos testét, de olyan formás...
- Nem zavarsz- válaszolta, miközben egyre csak közeledett felém.
Egy ideig néma csendben néztük egymást, majd hirtelen az ajtónak nyomott, és hevesen kezdett csókolni. Erre vágytam már a tegnap este (éjszaka) óta. De mennyire!
Éreztem, hogy a törölköző alatt megkeményedik, de nem zavart. Semmi sem zavart vele kapcsolatban.
Lihegve csókoltuk egymást, de nem váltunk szét. A kezei bevándorolták a testem a ruhán keresztül, míg én a hajába túrtam. Megéreztem a hideg tenyerét a hatalmas póló alatt.
- Justin- szóltam rá két levegővétel között, de annyira elhalt volt a hangom, hogy meg sem hallotta.
Folytatta a dolgot, miközben a nyakamat csókolgatta. Felnyögtem, hiszen nagyon is élveztem azt, amit csinál. De tudtam, hogy le kell állítanom. Részeg.
Mikor a kezei elértek a mellemhez, már nem volt erőm ellenkezni, nem is akartam. Élveztem az érintéseit. Felbátorodva elkezdtem a kezemet levezetni a gerincén, majd a derekánál fogva próbáltam közelebb húzni magamhoz. Sikerült a dolog, ám nem számítottam rá, hogy még jobban beindul. Elkezdte a nyakamat kiszívni, mire belemarkoltam a hátsó felébe.
Kopogni kezdtek az ajtón, mire megállt a ténykedéssel, ám még mindig a nyakamon éreztem a leheletét.
- Itt vagytok?- kérdezte az ajtó másik oldaláról Ben. Beletelt másodpercbe, mire Justin megtalálta a hangját. Bár ne tette volna...
- Igen. Lucy éppen indulni készült- nézett rám keményen.
Hogy mi?! Ez csak valami kibaszott vicc lehet! Teljesen értetlenül álltam előtte. Felhúzott pólóval, kusza hajjal és kiszívott nyakkal.
Justin megigazította a pólómat, majd kinyitotta nekem az ajtót.
- Jó éjt!- vetette oda rám se nézve, mikor kiléptem az ajtón. A lábaim szó szerint remegtek.
- Minden rendben?- kérdezte Ben felhúzott szemöldökkel, miután Justin becsapta az ajtót, amire összerezzentem.
- I..igen- dadogtam, majd elindultam megsemmisülve a szoba felé.
- Biztos?- nézett rám aggódva.
- Biztos.
Amint beértem a szobába, azonnal elkezdtek potyogni a könnyeim. Magam sem tudom miért... Talán azért, mert kihasználva éreztem magam?! Hogy is bízhattam egy olyan alakban, mint ő...