8. Morning & Party Hard

Kicsit késve (matek tanulás és bulizás miatt), de itt az újabb rész. 
Remélem élvezni fogjátok! :))

Még mindig várom feliratkozókat, és a hozzászólásokat.
Ezt a részt Bencének ajánlom, aki szinte már lerágta a fülem a rész miatt... Boldog névnapot! Love ya! 

ÉS BOLDOG SZÜLINAPOT, A VILÁG LEGJOBB JUSTIN-OS OLDALÁNAK!
#HBDJBH ♥♥♥
https://www.facebook.com/JuBiHu

Reggel nagyon nem akartam felkelni, de hát muszáj volt. Kisomfordáltam a fürdőszobámba, hogy felfrissítsem magam a hosszú nap előtt, majd lementem a konyhába, hogy egyek pár falatot az indulás előtt. Éppen a kenyeremet kentem, mikor kopogtak az ajtón. Kinyitottam azt, és Justin állt ott. Teljesen meg is feledkeztem róla.
- Jó reggelt! Indulhatunk?- kérdezte, mikor végig nézett rajtam.
- Neked is! Öhmm... még reggeliznék. Te kérsz valamit?- udvariaskodtam.
- Nem köszi. Akkor megvárlak a kocsiban.
- Ne hülyéskedj! Gyere be!- tártam ki az ajtót jobban.
- A szüleid?- nézett be mögöttem.
- Már korán elmentek.
- Akkor jó- mondta, majd követett a konyha felé, miután bezártuk az ajtót.
- Biztos, hogy nem kérsz semmit?
- Tuti- válaszolta, miközben a telefonja képernyőjét nyomkodta. Gondolom valami eszméletlen fontos dolgon gondolkodhatott, mert a szemöldökét ráncolta folyamatosan.
Mikor már sikeresen megettem a szendvicsemet, felnézett a készülékből, és elrakta azt.
- Szombatra van programod?- kérdezte. Kissé meglepetten ért a kérdés.
- Azt hiszem nincsen.
- Eljössz velem egy buliba?
- Attól függ.
- Mitől?- kérdezte nevetve.
- Ha dolgozni mész, nem megyek veled.
A dolgozni szónál macskakörmöket rajzoltam a levegőbe. Hisz az nem munka, amit ő csinál...
- Ha dolgozni mennék, nem hívnálak- mondta, majd elindult az ajtó felé, miközben a kis kulcscsomót a mutató ujján pörgette.
Kinyitotta nekem a bejárati ajtót, majd a kocsiét is.
- Elmegyek veled- válaszoltam, mikor már pár perce úton voltunk.
- Oké.
A vezetési stílusa, hogy is mondjam, elég vad. Már ültem párszor mellette, de most a kivételesnél is gyorsabban repesztett az utcákon. Aminek gondolom a lakók kevésbé örültek.
- Szóval itt az igazolás- nyomta a kezembe a kis lapot, miután a suli előtt leállította a fekete járgányt.
- Köszi- vettem el tőle, majd kiszálltam mellőle.
- Érted jöjjek suli után?- kérdezte, mire visszahajoltam a lehúzott ablakhoz.
- Ha nem gond...
- Dehogy!- válaszolt kacsintva. Elhajoltam az ablaktól, majd hangosan indítást adott az Audinak, és már ott sem volt.
Egész héten furikázott a suliba, és onnan haza. El tudtam volna viselni azt a kényelmet egész évben. Sokkal jobb volt, mint a buszozás. Persze az osztálytársaknak feltűnt a csoda járgány, és kérdezgettek a gazdája felől. Hát nem tudtak meg sokat Justin-ról, az tuti.


Elérkezett a szombat este. Idegesen turkáltam a szekrényemben, hogy keressek valami olyan ruhát, ami kellően megegyezik Justin ízlésével.
Na jó, neki az öltözködés -már amennyit láttam- egy bő gatyából és egy sima pólóból vagy trikóból áll. Nem nagyon viszi túlzásba a dolgokat... Én viszont képes voltam egy és fél órán keresztül a gardróbom előtt állni, hogy találjak valamit. De azt hiszem sikerült egy egész remek összeállítást csináljak.
Anyáék nem nagyon volta elragadtatva az ötlettől, hogy buliba megyek, de végül elengedtek. Két oka volt a dolognak. Jó lett a bizonyítványom, és azt mondtam, hogy Ellis is velem tart.
Én viszont attól nem repdestem, hogy nem tudtam milyen arcok fognak majd körülvenni. Felmerült bennem a kérdés. Milyen buliba járhat egy ilyen srác?! Valamennyire rájöttem, hogy nem egy szokásos, tízen éveseknek alkalmatos helyre fog vinni. És ez a tudat megrémített. Fogadni mertem volna rá, hogy olyan arcok lesznek ott, mint Jeff-ék. Tetoválások, piercingek, cigi, fű, pia... Összeborzongtam már a tudattól is. Egyszer ittam, és nekem már az is sok volt.
- Mikor indulsz?- kopogtatott be anya a szobámba.
- Egy perc- válaszoltam, miközben arra összpontosítottam, hogy a szempillaspirál ne a szemembe kössön ki.
- Viszel váltó ruhát?
- Nem kell. Ellis majd kölcsönad valamit. Ne aggódj!
- Vigyázz magadra!
- Fogok. Na szia!- köszöntem el, majd a táskámat felkapva kimentem mellette a szobámból.
Justin-nal azt beszéltük, hogy a sarkon majd felvesz nyolckor. Elég korán, de még Los Angeles-be is el kell jutni, ami két órás út.
Éppen a telefonomat kerestem, hogy írjak egy üzenetet Ellis-nek, mikor egy kocsi lelassított le mellettem. Nagyon deja vu érzésem támadt.
- Bepattansz?- kérdezte a lehúzott ablakon keresztül Justin.
- Igen- bólintottam, majd sikeresen bemásztam a kényelmes bőrülésbe.
Útközben leginkább csönd volt, bár a rádió halkan szólt. Megírtam Ellis-nek az sms-t, amit akartam. Egész héten azzal nyaggatott, hogy mutassak neki Justin-ról képet, vagy legalább meséljek neki róla, de nem tettem. Nagyon durcáskodott, hogy nem osztottam meg vele a részleteket, de ha egyszer nem szabad...
- Itt vagyunk!- szólt Justin, mikor megállt egy mélygarázsban. Már szinte majdnem aludtam. Nem is értem, hogy lehet egy autóút fárasztó...
Kiszálltam a kocsiból, és elindultam utána. Megfogta a kezem, és húzott maga után. Kinyitotta az előttünk lévő vasajtót, majd két gorillával (kidobó emberrel) találtuk szembe magunkat. Justin csak annyi időre engedte el a kezem, hogy leöklözzön velük. Ajtót nyitottak nekünk, és beléptünk egy halvány fényekkel és füsttel teli, zenétől hangos szórakozóhelyre.
- El ne engedj!- fordult velem szembe, majd visszafordult, és célirányosan elindult. Ki tudja merre... Aztán a tömegből kikerülve a pultnál találtam magunkat.
- Miért jöttünk ide?- kérdeztem, miután körbenéztem a teremben. Csomó férfival találtam szembe magam, nők meg alig voltak.
- Egy haverom most szabadult a börtönből- válaszolt minden kertelés nélkül. Egy o-t formáltam a számból, de nem szólaltam meg.
- Mit kértek?- jött oda egy pincérlány.
- Én egy tequlia silver-t. Te?- nézett rám Justin.
- Én is- vontam vállat.
- Biztos?- kérdezte egy félmosollyal.
- Igen- bólintottam határozottan.
- Elmúltál már 21?- kérdezte a csaj a pult mögül.
- Csak szolgálj ki!- nézett rá Justin összeszűkült szemekkel, miközben a karját feltette a pultra. Látszottak a tetoválásai, amit a pultos is észrevett. Aprót bólintott a lány, és pillanatok alatt előttünk volt a rendelés. Megijedt. Mellesleg én is...
- Egészségedre!- koccintotta a poharát az enyémnek. A só lenyalása után egy húzásra megittuk a kis adagot, majd a citromot a számba nyomtam. Borzasztó íze volt, és azt hiszem az arcomon is látszott egy kis nemtetszés, mert Justin hangosan (amennyire a zenétől hallottam) felnevetett.
- Többet nem kapsz ilyet!
- Így utólag már egész jó.
- Na gyere- mondta, majd újra megfogta a kezem.
- Hová megyünk?
- A VIP részre. Csak gondoltam szokd egy kicsit a környezetet.
- Hát ez rosszul hangzik. Lesznek más nőnemű tagok?
- Elvileg lehetnek.
Nagy levegőt vettem, miközben elindultunk a DJ pult felé. Akkor vettem észre az ismerős alakot. Ben állt a keverőpult mögött.
- Ő fog minket hazavinni- osztotta meg velem a fontos információt Justin. Na, legalább már nem kell azon aggódni, hogy Justin hogy vezet haza piálás után.
Mikor átszeltük a nagy termet, felmentünk egy lépcsőn, ami pont a DJ pult mellett volt.
Justin köszönt az összes jelen lévő pasinak, én pedig megpróbáltam a lehető legjobban elbújni mögötte. Nem jártam sok sikerrel, mert észre vettek.
- Ő ki?- kérdezte egy kopasz tag.
- Lucy- válaszolt szűkszavúan Justin.
- A barátnőd?- kérdezte egy másik pasi.
- Nem.

Miután lefutottuk ezeket a kínos köröket, kiadták az ital rendelést. Leültünk a hatalmas L alakú kanapéra, ami előtt egy nagy dohányzó asztal állt, amin már volt pár üres pohár és üveg. Nem kellett sokat várni, és már meg is érkezett a vodka kör, meg az  egyéb rendelt italok. Kissé meglepett, mikor az utolsó tálcán lévő kis feles pohárkát nekem adták. Nagy erőt vettem magamon, és lehúztam a pohár tartalmát. Nem volt valami kellemes, és iszonyatosan égette a torkom az ital. Nem is értem, hogy ők hogy bírták.
A férfiak elmélyülten beszélgettek egy-egy (jobb esetben) cigi társaságában. Justin mellett ültem, aki egy pillanatra sem tévesztett szem elől. Minden percben rám nézett, és tízpercenként kérdezte, hogy jól vagyok-e.
- És mi hiányzott a kinti életből?- kérdezte azt hiszem a Mike nevű srác.
- Az egész napos dugások, meg a grupik- válaszolt neki Danny, a börtönből frissen szabadult tag. Kissé félrenyeltem a koktélom. Érdekes, hogy ilyen nyíltan beszélnek ilyenekről. Oké. Lehet, hogy ez náluk mindig is így ment, de könyörgöm! Egy lány is ül a körükben!
- Menjünk táncolni!- állt fel Danny, akit követtek a többiek is. Engem meg Justin húzott magával. Ez érdekes lesz...
A tánctér felé menet megálltunk az italos pult mellett, és még egy kör vodkát rendelt Danny mindenkinek.
Két lehetőség van. Vagy kiüt a sok pia, vagy élvezem a táncot, és jobb esetben holnap nem fogok emlékezni rá.
- Egészségetekre!- üvöltötte túl a zenét Danny. A kis feles poharak egymáshoz ütköztek, majd mindenki legördítette a sajátját.
A tánctér közepére furakodtunk a csapattal, és ott kezdtünk tombolni. Igen, azt hiszem a második lehetőség lesz a nyerő. Teljesen elengedtem magam, és az sem zavart különösebben, hogy a mellettem lévő férfiak alaposan végigmérnek. Persze Justin pillantását folyamatosan éreztem a bőrömön. Mintha égetett volna.
Az este további részében sokat táncoltunk, és annál többet ittunk. Nem is tudom, hogy bírtam hányás nélkül.
Olyan fél három körül Mike bejelentette, hogy irány a sztriptízbár. Felvont szemöldökkel néztem rá. Ugye nem gondolta, hogy én bemegyek egy olyan helyre?!
- Mi maradunk, de nektek jó szórakozást!- mondta Justin, majd elkezdett elköszönni a bandától.
- Jó volt téged megismerni Lucy!- kezdte Danny- Remélem vigyázol Justin-ra!
- Már egyszer kihozott a rendőrségről- válaszolt büszkén Justin, miközben átkarolta a vállam.
- Én is örülök, hogy megismertelek titeket- mondtam, és próbáltam egy hatalmas, elbűvölő mosolyt erőltetni magamra. Igazából nem voltak valami szimpatikusak nekem...
Miután elmentek, Justin-nal visszaültünk a kanapéra, és folytattam a sokadik koktélom elfogyasztását.
- Felmegyünk Ben-hez?- kérdezte Justin pár másodperc múlva.
- Fel lehet oda menni?
- Nekem igen!- mondta egy vadító mosoly kíséretében.
Abban a pillanatban úgy éreztem, hogy legszívesebben megnyalnám a tökéletesen ívelt ajkait. Valószínűleg az alkohol hatása miatt alakult ki bennem ez a késztetés.
- Jössz?- törte meg a hangja a gondolat menetemet.
Bólintottam, majd elindultunk Ben felé, aki mikor észrevett minket, azonnal integetni kezdett.
- Többiek?- érdeklődött, mikor már ott álltunk mellette.
- Elmentek. Meddig dolgozol?
- Négyig. Még egy óra- nézett a kezén lévő drága kiegészítőre.
Nagyon jól nézett ki föntről a hely. Az embereket megvilágította a sok színes fény, ami olyan volt, mint egy szivárvány.
Az elkövetkező egy órában ott maradtunk Ben mellett és élveztük a zenét. Meg az italokat. Onnantól kezdve viszont minden kiesett. A pia elérte megfelelő hatását.